TRINCOMALEE-SIGIRIYA
Reggel korán keltünk, hogy megörökítsük a napfelkeltét, ami a helyiek szerint itt a legszebb az egész szigeten, de nem volt szerencsénk:(, tiszta felhő volt minden. Azért a szerencse mégsem pártolt el tőlünk teljesen, mert észrevettük, hogy nem messze a halászok kezdik kihúzni a hálójukat. A háló pár száz méter hosszú lehetett, és 14 (mindkét oldalon 7-7) halász kezdte el kihúzni, az U alakú hálót. Azt hittük gyorsan meglesznek, de legalább 1-1,5h-át küzdöttek, mire kivonszolták a zsákmánnyal teli hálót.
Reggeli után egy gyors sétát tettünk a Trinco halpiacon, majd meglátogattunk egy hindu templomot (Koneswaram Kovil), ami egy gyönyörű szirten helyezkedik el, 120m magasan az óceán fölött. Itt láttuk az égő kókusz szertartást is.
Három óra autózás következett, mire elértük Sigiriyát. A szállásunk ismét csodás volt, a teraszunkról az oroszlán sziklára lehetett látni. A "sziklát" délután terveztük megmászni. Ahogy Anuradhapura is, ez az ősi város szintén teljesen más arcát mutatta, mint két évvel ezelőtt. A Sigiriya-i Sziklaerőd 1982-óta szerepel az Unesco Világörökség listáján. Engem változatlanul az V. századi falfestmények, a "felhőlányok" nyűgöztek le.
Este a szállásunkon ismét összefutottunk a két ausztrál sráccal, akikkel már Anuradhapurán találkoztunk. Később sofőrünkkel beszélgettünk, amikor kiderült az is, hogy az összes belépő a 2-2,5x nőtt, a 2008-as árakhoz képest.
Holnap indulunk tovább Dambullán keresztül Kandybe.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése