KANDY-DAMBANA-ELLA
Az egyik legjobban várt nap kezdődött ma, de hatalmasat csalódtam.
A veddák, azaz a helyi őslakosok faluját terveztük megnézni. Három órát utaztunk oda, úttalan utakon, sokszor még a kocsink is fennakadt. Igaz nagy munkálatokban vannak mindenhol, új utakat építenek, de igen lassan haladnak.
Végül kiderült, hogy a nagy semmiért küzdöttünk ennyit. Amikor odaértünk, csak két fiatal fiút találtunk a faluban. Ők közölték, hogy szólnak még egy-két embernek és táncolnak nekünk, meg tüzet csiholnak, mindezt persze még hazai viszonylatban is nem kevés pénzért. Közben pedig mobiltelefont használtak és bicikliztek.
Közöltem, hogy akkor ennyi volt. Sarkon fordultunk és eljöttünk. Az útikönyvekben egy egész faluról írnak, 15-20 őslakossal, akik visszamaradott körülmények között élnek. Íjjal vadásznak, bogyókat gyűjtenek és esznek. Ezzel szemben amit találtunk: mobiltelefon, motor, bicikli stb...
Ellába menet megnéztük a Duhinda vízesést, ami 60 m magasról zúdul alá.
Ellában nagy örömmel tapasztaltuk, hogy ugyanabban a kedves családi vendégházban szálltunk meg, ahol két éve is. Ebédre banánlevélben sült currys, rizses csirkés helyi specialitást ettünk. Délután sétáltunk egy nagyot a teaültetvények között, hisz ez a terület is fontos tea "gyártó" hely.
Ez volt az a nap, amikor szinte nem is fotóztam.
Holnap indulunk a Yala Nemzeti Parkba.
